A mai Mátyás király utca felől a Deák tér nyugati feléről készült régi képen még láthatóak a tér II. világháborúban lebombázott házai, illetve az előtérben néhány fiatal fa, melyek mögött állt később a Limanowa emlékmű. A háború után először Kellner Sándor szobra, majd később ugyancsak emlékmű, a köznyelv által csak
Hozzászólások
Már akkor is "tudtam élni", mert én csak néztem.../a döntést/.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Különös, mert gondoltam rá, hogy bele kellene írni a szövegbe, aztán mégis kimaradt... most még is azt hiszem, illene... a történeti hitelesség kedvéért.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Azóta én is sokat fejlődtem. Már nem szörfölök, hanem szörföltetek.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Illetve a jelenlegi II. világháborús emlékmű azóta kiegészült egy I. világháborús "oldalemlékművel".
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Sztálinváros 1953 nyara: A Széchenyi Gimnáziumból mi voltunk a "Kellner Sándor" brigád. Az építőtábor végén kitüntető oklevelet kaptunk. A szpiker : "Kérem Kellner elvtársat fáradjon fel az emelvényre !"
Brigádvezetőnk a szépemlékű Néher öcsi felballagott és azt mondta : "Kellner elvtárs otthon maradt, mert egy kicsit nehezen mozog az utóbbi időben" Csak mi, a soproniak röhögtünk....
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A háború és "Réz Rozi" vagy "Rézangyal" közötti időben Itt állt Kellner Sándor szobra. http://www.kozterkep.hu/~/12655/ Egész pontosan 1956-ig, amikor is többedmagammal ledöntöttem. :o) (no jó, én is húztam a kötelet) Mert akkor még nem tudtam, hogy nem a szobrokkal és utcanevekkel van baj, hanem az emberekkel.