Az 1868-ban megnyitott Kisuszoda vagy Sportuszoda a soproniak életében számos formában jelen volt már a II.világháború előtt is, hiszen a Soproni Úszó Egylet már ekkor is működött, így a létesítményt nemcsak a strandolni vágyó soproniak, de a sportolók is előszeretettel látogatták. Az uszoda a háborúban jelentős károkat szenvedett, újjáépítése után 1947-ben azonban már villanyvilágítással is ellátták és az ekkor már Soproni Úszó Egyesület nevet viselő szervezetnek köszönhetően ismét rangos versenyek helyszíne lehetett. Az államosítások után újabb egyesületek alakultak, a sportsikerek azonban töretlenek voltak, az 1952-es olimpián a soproni Temes (Tuider) Judit olimpiai bajnoki címet szerzett - igaz, akkor már mint Budapesten igazolt versenyző. Az '50-es évek közepétől legendás edzők foglalkoztak a fiatalokkal, többek közt Vécsei Vilmos, Sopron városának örökös műugró bajnoka. Generációk tanultak meg úszni ebben az uszodában, melyet 1978-ban bezártak és melynek helyén ma már lakóházak állnak.
Hozzászólások
Miután édesapám is "SUE" (törzs)tag volt, szinte ott nőttem fel...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Rózsa utcai gyerekként itt tanultam meg úszni. Egyik kedvenc helyünk volt. Sajnálom, hogy lebontották.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Rezső! Inkább PUES lehetett. (Pannónia Úszó Egyesület Sopron) A háború előtt mindenképp.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem vitatom, nekem így maradt meg...Apám sokat emlegette.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Csík Ferenc készítette a fotót. Talán a legtöbb nemzetközi díjat nyert soproni fotográfus.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Köszi, Zoli. Akitől kaptam sem tudta. Máris beírom a nevét a megfelelő helyre.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Elnézést a közbeszólásért, de Csik Ferenc nevét rövid i-vel kell írni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Csik Franci bácsi Apám fotóstársa volt a Soproni Fotóklubban. Közös kiállításuk is volt .
Együtt voltak alapító tagjai a Magyar Fotóművészek Szövetségének.
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10201212417099803&s…
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Sokféle módon írta. És gyakran összekeverték az Olimpiai Bajnok úszóval. Több fényképéhez pl. Tschík-ot írt. De ettől függetlenül lehet, hogy Csik a hivatalos.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az biztos, hogy Csik a hivatalos keresztneve. A fia évtizedekig kollégám volt, éppen elégszer leírtam ezt a nevet. Édesapját is ismertem, eljártam a kiállításaira, mert imádtam a fotóit. Egyik alkalommal személyesen vezetett körbe, mutatta és magyarázta a képeit. Még az én laikus véleményemre is kíváncsi volt.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Flandorffer Ignác is részt vett az Uszoda Részvénytársaság, az ún. Kisuszoda létesítésében.
Az alapszabályokat a Földművelés- Ipari- és Közlekedésügyi minisztérium 1868. március 30-án hagyta jóvá.
A részvénytársaság célja: egy forrásvízfürdő- és egy uszoda létesítése volt. Alaptőkéjét 15 000 frt-ban határozták meg, 300 db 50 forintos részvényjegyzéssel. A társulás fennállása 30 évre szólt. Igazgatója 1868-ban Lähne Frigyes, 1872-ben Dr. Kánia József . (SSz.)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Köszönöm a kiegészítést, Péter!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Annyira, de annyira kéne egy ilyen közeli uszoda ide a városba, mint egy falat kenyér. Nem hiszem el, hogy csak távolabb lehetne elhelyezni, rengeteg tippet tudnék adni, hol lehetne. Persze az igazi jó helyeket a város az elmúlt 50 évben mind elkótyavetyélte olyan dolgokra és épületekre, amiknek egyáltalán nem lenne fontos a város közepén, vagy határán lenni.....
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
,,Beküldte Tarcsai Mária - 2013. október 21. 15:25
Az biztos,hogy Csik a hivatalos KERESZTNEVE.''
Gondolom VEZETÉKNEVET akartál írni! Érdekes,hogy ennyi év után akadt meg rajta a szemem!Bocs!
Remélem,nem veszed kötözködésnek!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hát persze, hogy nem haragszom, sőt köszönöm. Sőt!!!!! Azóta sikerült meggyőződnöm, hogy Csík Ferenc tényleg hosszú í-vel írta a nevét. Elnézést a megtévesztésért, nem volt szándékos.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Fodor László gondolatai facebookos oldalunkról A hozzászólást változtatások nélkül adom közre: "Szép emlék. Én a Patakutcában a fogházban laktam ahol Apám igazgató volt és onnan minden nyáron átjártunk 1946-1952 ig. ITT tanultam meg úszni is. De ki ismeri a Nagyuszodát egy kis szigettel a közepén? Ez is ott volt csak tovább kellett még egy kb 200m kifelé menni . Én jo családi barátunkkal Dr. Németh Alajos püspöki tanácsossal sokszor jártunk 1944ben ott. Onnan figyeltük az amerikai bombázok gyülekezetét a Fertö felett mielött bombázták Wiener- Neustadt-i repülögyárat."
Reisner Gábor ugyancsak megosztotta velünk emlékeit:"Csak a Malmőböl kapott kis katicás fa klumpàban átsétaltam a szülői sarokhàzból..kb 100 méter...a fahidon..
Mivel Nagy Sanyi bácsi az egyik úszómester a udvarszomszédunk volt..jegy soha senkinek sem kellett...család és barátok...aztán Samu bácsi a derekunkra rakta a "madzagot" és itt kezdődött a jéghideg vizek szeretete.
Ha éhes voltam haza ugrottam azt zárásig vissza...Patak utca 31.. a nagy sarokhàz...régi emlékek 70 es évek."
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Imádtam Kisuszodát, egész sajátságos hangulata volt, és naplementéig ott lehetett lenni....Egyik fő erénye, hogy igen közel volt hozzánk és még egy órára is érdemes volt elmenni úszkálni és napozni. Ráadásul levezetésképpen estefelé lehetett nézni a versenysportolók edzéseit, a mit csak távolról és nagy csodálattal figyeltem. Gyerekkoromban Vécsei Vilmos volt ott a főbácsi, mindenki imádattal csüngött rajta. A fiúk csodálatos fejeseket ugrottak, közben fordulatokat tettek, amit én tátott szájjal csodáltam. Édesapám munkahelyén a szakszervezet ingyen uszodajegyekkel látta el többgyermekes alkalmazottait. Ott játszottunk, úszkáltunk együtt, az összetartozás, a közös kabin tudatában. Még ez is egy összetartó erő volt....Órák hosszat tudnék írni róla. Mikor megszüntették, évekig odajártam a romjaihoz. Nem is értem, miért nem fotóztam le a pusztuló uszodát. ... Talán túlságosan fájt. Talán még a nyitva tartás utolsó napján is ott voltunk kisfiammal és a keresztleányommal, tudtuk, hogy másnaptól nincs tovább....