A Szélmalom kaszárnya, avagy a Himli
A fotós délkelet felől dolgozott, nagyobb távolságról, hogy a főépülettől nyugatra induló, egyszintes hosszú raktár- vagy istálló-épület mögött a távolban a Tűztorony, a Kecske-templom és az evangélikus templom tornya kivehető legyen. Az épület-komplexum és környékének sivársága önkéntelenül is az oda szervezett katonaélet, sőt a későbbi nyomortelep hangulatát idézi a Kuruc-domb kopár tetejére. Pedig Salzmann Károly mérnöknek "zárt és egységes felépítésű" együttese (Winkler Gábor meghatározása) a bécsi kubusos stílus dicsérendő hatását mutatja. A bécsi mérnököt a város megbízta a Kuruc-domb beépítésének megtervezésével. A középpontban álló többszintes torony maga a szélmalom, ebből kiindulóan négy irányban magas raktárak, köréjük üzemi épületek körgyűrűje, a város felé és fölé kétszintes lakóépület került terasszal, magas tetőt nem rajzolt rá a tervezője. 1846-tól szélmalom, 1876-ban a katonaságé, a nagy történelmi változások következtében 1918-tól nyomortelep a második világháború utánig. Akkor apám megbízást kapott a felmérésre. A tervek alapján alakult ki a mai rendezett polgári lakásokat tartalmazó 48 lakásos lakótömb a fiókkönyvtárral. Ma már felújításra szorul az egykor Himlinek csúfolt lakótömb, mert olyan magasan van. Aligha hihette egy katona is, hogy a mennyországba került, ha ide vezényelték.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Hozzászólások
Ma már nincs ott fiókkönyvtár, de a lakások igazán komfortosak, a mai kornak megfelelnek. Rokonaim az 1950-es évektől itt laktak (és még mindig ott laknak) nagyon kellemes, komfortos a lakásuk és korábban is az volt....
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Az igazság az, hogy egy soproni (a városban hosszú időre nyomot hagyó) vállalkozó tönkmenetelének emlékműve...
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
1959. XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM / Az olvasó kérdez – Az olvasó közöl / Szele Lajos: 32. Adat a
kurucdombi szélmalom történetéhez
Szele Lajos: 32. Adat a kurucdombi szélmalom történetéhez
A SSz. 1956. évfolyamában Kovács Gábor Az olvasó kérdez, az olvasó közöl címő rovat keretében felteszi
a kérdést, hogy szélmalom volt-e eredetileg a Kurucdombon álló torony a hajdani kaszárnyával. Az ipari
mőemlék bizony megérdemelné, hogy már egyszer pontosan álljon elıttünk a története. Heimler a maga
topográfiájában csak a nevét említi, a történetét nem. A mővészettörténeti topográfiából megtudjuk, hogy
1841-ben Saltzmann Károly felépítette a tornyot és az épületet szélmalomnak, és hogy 1842-ben Széchenyi
105
is megemlítette naplójában. Ezzel szemben a SSz. idei elsı számából (12. lap) az derül ki, hogy az
építkezés egyáltalán nem indult meg és bár Saltzmann polgárjogot is szerzett, a tervek kivitelezésével
késlekedett. Szabad legyen itt egy újabb adatot beiktatni, amely szerint 1845-ben a város az építtetı
engedélyét 1847. november elsejéig meghosszabbította és felszólította, hogy 1846 tavaszán okvetlenül
kezdje el a torony (Mühlthurm) építését (Tjk. 5104. tétel). Egyelıre hiányoznak az adatok az üzem
megkezdésérıl, de közölhetem egy újságcikk alapján annak befejezését, vagy legalább is gyanítható
befejezését. Ugyanis a Politikai Ujságok c. lap 1860. július 12-én jelenti a következıket: „Csıd nyittatott
Salzmann Károly soproni lakos vagyona ellen; a köv. bejel. aug. 31-ig a sopronyi orsz. törvszéknél;
perügyelı Maresch József ügyvéd.” Ezek szerint a szélmalom még másfél évtizedig sem mőködött és a
város hamarosan megszerezhette kaszárnya számára.
A
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges