A Szélmalom kaszárnya, avagy a Himli

Hozzászólok
A Szélmalom kaszárnya

A fotós délkelet felől dolgozott, nagyobb távolságról, hogy a főépülettől nyugatra induló, egyszintes hosszú raktár- vagy istálló-épület mögött a távolban a Tűztorony, a Kecske-templom és az evangélikus templom tornya kivehető legyen. Az épület-komplexum és környékének sivársága önkéntelenül is az oda szervezett katonaélet, sőt a későbbi nyomortelep hangulatát idézi a Kuruc-domb kopár tetejére. Pedig Salzmann Károly mérnöknek "zárt és egységes felépítésű" együttese (Winkler Gábor meghatározása) a bécsi kubusos stílus dicsérendő hatását mutatja. A bécsi mérnököt a város megbízta a Kuruc-domb beépítésének megtervezésével. A középpontban álló többszintes torony maga a szélmalom, ebből kiindulóan négy irányban magas raktárak, köréjük üzemi épületek körgyűrűje, a város felé és fölé kétszintes lakóépület került terasszal, magas tetőt nem rajzolt rá a tervezője. 1846-tól szélmalom, 1876-ban a katonaságé, a nagy történelmi változások következtében 1918-tól nyomortelep a második világháború utánig. Akkor apám megbízást kapott a felmérésre. A tervek alapján alakult ki a mai rendezett polgári lakásokat tartalmazó 48 lakásos lakótömb a fiókkönyvtárral. Ma már felújításra szorul az egykor Himlinek csúfolt lakótömb, mert olyan magasan van. Aligha hihette egy katona is, hogy a mennyországba került, ha ide vezényelték.

Kép típusa: 
Kép keletkezési ideje: 
1900-as évek eleje
Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1915
3841-2532
Térkép nézetbe kerül: 
Térképre kerül
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Hárs József
A bejegyzés létrehozása: 2014. augusztus 22.

Hozzászólások

Tarcsai Mária képe

Ma már nincs ott fiókkönyvtár, de a lakások igazán komfortosak, a mai kornak megfelelnek. Rokonaim az 1950-es évektől itt laktak (és még mindig ott laknak) nagyon kellemes, komfortos a lakásuk és korábban is az volt....

Horváth Péter Pál képe

Az igazság az, hogy egy soproni (a városban hosszú időre nyomot hagyó) vállalkozó tönkmenetelének emlékműve...

Pfandler Pál képe

1959. XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM / Az olvasó kérdez – Az olvasó közöl / Szele Lajos: 32. Adat a
kurucdombi szélmalom történetéhez
Szele Lajos: 32. Adat a kurucdombi szélmalom történetéhez
A SSz. 1956. évfolyamában Kovács Gábor Az olvasó kérdez, az olvasó közöl címő rovat keretében felteszi
a kérdést, hogy szélmalom volt-e eredetileg a Kurucdombon álló torony a hajdani kaszárnyával. Az ipari
mőemlék bizony megérdemelné, hogy már egyszer pontosan álljon elıttünk a története. Heimler a maga
topográfiájában csak a nevét említi, a történetét nem. A mővészettörténeti topográfiából megtudjuk, hogy
1841-ben Saltzmann Károly felépítette a tornyot és az épületet szélmalomnak, és hogy 1842-ben Széchenyi
105
is megemlítette naplójában. Ezzel szemben a SSz. idei elsı számából (12. lap) az derül ki, hogy az
építkezés egyáltalán nem indult meg és bár Saltzmann polgárjogot is szerzett, a tervek kivitelezésével
késlekedett. Szabad legyen itt egy újabb adatot beiktatni, amely szerint 1845-ben a város az építtetı
engedélyét 1847. november elsejéig meghosszabbította és felszólította, hogy 1846 tavaszán okvetlenül
kezdje el a torony (Mühlthurm) építését (Tjk. 5104. tétel). Egyelıre hiányoznak az adatok az üzem
megkezdésérıl, de közölhetem egy újságcikk alapján annak befejezését, vagy legalább is gyanítható
befejezését. Ugyanis a Politikai Ujságok c. lap 1860. július 12-én jelenti a következıket: „Csıd nyittatott
Salzmann Károly soproni lakos vagyona ellen; a köv. bejel. aug. 31-ig a sopronyi orsz. törvszéknél;
perügyelı Maresch József ügyvéd.” Ezek szerint a szélmalom még másfél évtizedig sem mőködött és a
város hamarosan megszerezhette kaszárnya számára.
A