Az Erzsébet-kert története I.

Hozzászólok
Erzsébet-kert

1941 májusában Tamás József erdőmester javaslatára Sopron - akkor még vármegyeszékhely, így törvényhatósági jogú város - közgyűlése által hozott határozat alapján 1942-ben helyezte természetvédelem alá a Magyar Királyi Földmívelésügyi Minisztérium az Erzsébet-kert egyes fáit. A határozat területnagyságot nem jelöl meg. A Rák-patak (Bánfalvi patak) partján lévő Erzsébet-kert a XVIII. század elején még a városfalakon kívüli kültelek volt. A szépen gondozott, eredetileg magántulajdonban levő parkot 1763-ban vásárolta meg a város. Az akkor Neuhofnak nevezett park egyike az ország legrégibb közparkjainak. Az eredetileg szabályos mértani építésű franciás park térbeli rendje utóbb oldottabb lett. Rövidesen afféle "soproni városliget"-té változott. Sörfőzde sörházzal, sörkerttel, mutatványos- vagy cirkuszi bódék, sőt a sörházban nyaranta szabadtéri zene, amelyet felváltva szolgáltattak a tűztorony fúvósai és a győri cigányzenekar. 1841-ben a városban katonáskodott Petőfi - aki diák rajongóival és katonacimboráival - szívesen járt a Neuhofba.

1846-ban megkezdődött a Neuhof tájképi kertté alakítása. Ekkor kapcsolták a kerthez a terület északi szegélyén a Rák-patak mentén húzódó, őshonos fafajokból - hazai nyárakból, füzekből, szilből álló galéria erdősávot. 1855-ben kezdték ültetni a vadgesztenyefákat és az egynyári virágok szaporítására üvegházat is építettek. A park nevezetes fafajai közül kiemelkedik a kaliforniai óriás- vagy mamutfenyő, amely a XIX. század 70-es éveiben Magyarországra eljutott első példányok egyike. Dahner Samu egykori városi főkertész emlékezései szerint körülbelül 10 évi előnevelés után 1880-85 között ültették mai helyére. Így tehát a fa 2011-ben legalább 153 éves.

1863-ban a Neuhofban tartották az első soproni magyar dalosünnepélyt, és 1889-ben zenepavilont is építettek (ez sajnos súlyosan megsérült a II. világháborúban). 1898-tól a korábbi Neuhofot a tragikus körülmények között elhunyt, Magyarországon méltán közszeretetnek örvendő királyné emlékének tiszteletére Erzsébet-kertnek nevezték el. Ugyanebben az évben az Erzsébet-kert bővítésére megvette a város a szomszédos Vághy-féle gyümölcsöskertet.

Kép típusa: 
Kép keletkezési ideje: 
1900 körül
Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1901
521-1875
Térkép nézetbe kerül: 
Térképre kerül
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Kótai Mónika
A bejegyzés létrehozása: 2013. február 9.

Hozzászólások

Kovács Péter képe

Sajnos én már csak romokra emlékezem igazán. Van egy háború előtti emlékem,
Apám fotókat készített rólunk öcsémmel, a vendéglő fakerítésének árnyéka volt
a kép témája, ott játszottunk. Sajnos a fotót nem találtam meg.
A Rák patak hídjánál volt egy szobor, talán Nepomuki Szent János. A bombázás
után a szobor oszlopa még egy darabig ott állt a híd mellett, majd az is eltűnt. Tud-e
Valaki erről a szoborról valamit?

Kovács Péter képe

A bejegyzés megjelenése óta kiderült, hogy valóban Nepomuki Szent
János szobra állt a Rák patak hídjánál.
https://sopronanno.hu/archivum/bejegyzesek?helyszin=Erzs%C3%...

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Köszönöm, Péter!

Tarcsai Mária képe

Emlékszem a kioszkra és a zenepavilonra, és a zenés délutánokra is és nosztalgiával gondolok vissza rá. Nagyon jó volna, ha a szép fák és részletek mellett újra létesülne valami, ami vonzza az embereket, ahol kedélyesen, asztaloknál lehetne üldögélni egy pohár sör mellett, és közben zenét hallgatni.