Az Erzsébet-kert története I.

1941 májusában Tamás József erdőmester javaslatára Sopron - akkor még vármegyeszékhely, így törvényhatósági jogú város - közgyűlése által hozott határozat alapján 1942-ben helyezte természetvédelem alá a Magyar Királyi Földmívelésügyi Minisztérium az Erzsébet-kert egyes fáit. A határozat területnagyságot nem jelöl meg. A Rák-patak (Bánfalvi patak) partján lévő Erzsébet-kert a XVIII. század elején még a városfalakon kívüli kültelek volt. A szépen gondozott, eredetileg magántulajdonban levő parkot 1763-ban vásárolta meg a város. Az akkor Neuhofnak nevezett park egyike az ország legrégibb közparkjainak. Az eredetileg szabályos mértani építésű franciás park térbeli rendje utóbb oldottabb lett. Rövidesen afféle "soproni városliget"-té változott. Sörfőzde sörházzal, sörkerttel, mutatványos- vagy cirkuszi bódék, sőt a sörházban nyaranta szabadtéri zene, amelyet felváltva szolgáltattak a tűztorony fúvósai és a győri cigányzenekar. 1841-ben a városban katonáskodott Petőfi - aki diák rajongóival és katonacimboráival - szívesen járt a Neuhofba.

1846-ban megkezdődött a Neuhof tájképi kertté alakítása. Ekkor kapcsolták a kerthez a terület északi szegélyén a Rák-patak mentén húzódó, őshonos fafajokból - hazai nyárakból, füzekből, szilből álló galéria erdősávot. 1855-ben kezdték ültetni a vadgesztenyefákat és az egynyári virágok szaporítására üvegházat is építettek. A park nevezetes fafajai közül kiemelkedik a kaliforniai óriás- vagy mamutfenyő, amely a XIX. század 70-es éveiben Magyarországra eljutott első példányok egyike. Dahner Samu egykori városi főkertész emlékezései szerint körülbelül 10 évi előnevelés után 1880-85 között ültették mai helyére. Így tehát a fa 2011-ben legalább 153 éves.

1863-ban a Neuhofban tartották az első soproni magyar dalosünnepélyt, és 1889-ben zenepavilont is építettek (ez sajnos súlyosan megsérült a II. világháborúban). 1898-tól a korábbi Neuhofot a tragikus körülmények között elhunyt, Magyarországon méltán közszeretetnek örvendő királyné emlékének tiszteletére Erzsébet-kertnek nevezték el. Ugyanebben az évben az Erzsébet-kert bővítésére megvette a város a szomszédos Vághy-féle gyümölcsöskertet.