Hangulatkép a Deák térről, Becht Rezső: A bűvös henger című művéből:
"A háznak volt egy felbecsülhetetlen előnye, legalábbis édesanyám szemében. Ott feküdt a "korzó" végpontján. ahol a város ráérő dámái - és mamájuk oldalán - az eladó leányok gavallérjaikkal:a garnizon fiatal tisztjeivel, az ügyvédbojtárokkal, a bírósági-. pénzügyigazgatósági és egyéb közhivatali, nyugdíjjogosult és partiképes ifjakkal, a bankfiúkkal és zsenge tanárokkal, tehát az un. "aranyifjúsággal", amely közé szívesen vegyült az idősebb generáció egy-egy tagja , a törvényszék elnöke, a polgármester, vagy a főispán, -mindezek a felsoroltak és még sok fel nem sorolt , a déli hivatali szünet alatt és a késő délutáni órákban, hagyományos sétájukat végezték, élénk és nyilván szellemes beszélgetés közben. " /Egy rövid megjegyzés a képhez: Bechték a múzeum - Lenck villa- mellett laktak, a képen a Deák tér más része látható/
Turbuly Éva: Soproni hétköznapok egy régi századfordulón. Helytörténeti adalékok Becht Rezső (1893-1976) A bűvös henger című életrajzi munkájában - Soproni Szemle, 2011/3
Hozzászólások
„Ich hoffe Sie lassen bald von sich hören!
Herzl. Grüß von Ihrer Anna Harrer“
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Első emlékeim a Deák térről nagyjából 45-50 évvel későbbiek. A fák már felnőttek. A virág
grupp nem volt meg. Az időjelző felé is fákat telepítettek, ezek fekete fenyők voltak. A szökőkút kerítése fémből volt. A mögötte lévő fák között transzformátor ház volt, és a "budi" a gyalogút
másik oldalán. De még így is jobban tetszett, mint a mai állapot. Vagy ez csak nosztalgia?