"A XIX. század vége felé főleg a fekete-fehér, majd a színes kőnyomással (litográf eljárással) készült képek váltak népszerűvé. A Postaügyi Világunió (UPU) 1878-as kongresszusán szabványosította a levelező- és a képes levelezőlapok méretét is, így a lapok méretét 140x90mm-ben határozták meg a régi 122x85mm helyett. Továbbá a díjszabást is egységesítették, amit a levéltarifa felében határoztak meg. Ebben az időkben jelentek meg a „Gruss aus….” (Üdvözlet….-ből) lapok is, melyek általában litográf eljárással készült lapok voltak, ahol a különböző díszítőelemekkel együtt az adott település nevezetességei (általában mozaikos elrendezésben) láthatóak. A század vége felé jelentek meg először a fényképek alapján készített tájképes lapok, valamint a művészi képeslapok is. Hazánkat 1896-ig külföldi, főleg német és osztrák kiadók látták el képes levelezőlappal." (Forrás)
Korabeli részletek a Széchenyi térről az 1800-as évek végén. Balra a Kaszinó épülete és Széchenyi István szobra (1897) kérnek figyelmet maguknak.
A jobb oldali képrészleten a Domonkos-templom és a szomszédos - 1938-ban elbontott - Tschurl-ház láthatók.