Völker József Köri alelnök bevezetője:
"A hetvenesztendős Katolikus Kör
Hét évtizednek szinte ködbevesző távlata int felénk. Szárnyra kap a mult, hogy tanítson, oktasson. Felrajzanak emlékezetünkben események, történések, amelyeknek elindítói, mozgatói erős meggyőződésű, szilárd elhatározású, melegszívű, mélységesen hívő férfiak voltak és amelyek kihatásukban, következményeikben eredő, munkáló és összetevő tényezői a ma és holnap célkitűzéseinek, minden feladatvállalásának.
Lelkem vetítő tükrében a véges emberi porhüvelytől elvonatkozottan kemény arcélű férfiak jelennek meg, akiknek akarata, törekvése, az anyagiasság röghöz kötő határain messze túl eső eszménykeresése a valóban keresztényi világnézeten, a krisztusi igazságokon felépülő szebb és boldogabb jövő szándékát hordozta méhében.
Idézem a Kat. Kör alapítójának, Hummel Vilmosnak és az idők sorrendjében az örökkévalóságba tért valamennyi nagyunknak: Póda Endrének, Darvas Orbánnak, a Konvent boldogemlékezetű elnökének, medgyesi Schwarz Miklósnak, Pader Rezsőnek, Balogh-Kovács Sándornak és a többi küzdő társuknak a szellemét, akik lelkiekben meddő korok sivár csendjébe belekondították a vészharangot, tettrekész elszántsággal felkavarták a bűnös közöny elülepedett iszapját, hogy utat nyissanak az élő lelkiismeret tiszta forrásának és a bennük lobogó tűz szikrázó fényénél rávilágítsanak az elmulasztott kötelességekre.
Hálás emlékezéssel el nem muló érdemüknek ismerjük el és jegyezzük fel a történet lapjaira, hogy Sopron városa elerőtlenedett, önmagában összeomlott katolikus népét a hit és meggyőződés tisztult erkölcsi világába emelték, hogy a gazdag termés boldogító ígéretével a szivek mélyébe, elmék barázdáiba az igét, az eszme magvait elhintették. Hála a követőknek, a megértő kartársaknak, akik becsületes hűséggel, tiszteletet érdemlő és parancsoló nyíltsággal és elhatározottsággal támogatták eleinket és követték azokat az országos vezéreket is, akik ebben a hazában, Szent István birodalmában a keresztény életmegnyilvánulás lehetőségéért, a keresztény és katholikus erkölcs és igazság érvényesüléséért sikraszállottak.
Városunk mindama intézményei és alkotásai: a Kat. Kör, a vallás-, a közjótékonyságot gyakoroló egyesületek és szervek, a Konvent, Testvérület, a Népszövetség, a kongregációk, amelyeket az áldottemlékű elnök teremtő ereje, az utódok és munkatársak lelkes alkotóvágya életrehívott, mint szigetek a tenger árjában állták a szennyes hullámok szüntelen ostromát. Itt ezekben a szervezetekben, ahol az Urnák szeretete, tisztelete és félelme lakozott, a tagadás szelleme fel nem üthette a fejét, a szabadgondolkodás oltártaboló gonoszsága meg nem vethette a lábát.
Ellenkezőleg, a kívülről jövő támadások fokozták a kitartást, növelték az összefogó erőt. megsokasodott lassanként azoknak a tára, akik az öntudat nemes fegyverével szálltak és szállnak síkra elvekért, eszményekért. Ma, a nagy viharok zajlása idején, a nyomor és szenvedés közepette, elesettségünkben is úgy érezzük, hogy örök rendeltetésünk nehéz, de egyenes útját járjuk és hogy közelebb jutottunk Isten országához.
A hitélet bensőségessé válása, a felebaráti szeretetük és irgalmasságnak hivalkodás nélkül való gyakorlása, az egyénnek és családnak, a családi életnek evangélium törvényei szerint való értékelése, a közéletnek mások jogait tiszteiben tartó önzetlen szolgálata és mindaz, ami a múltnak hátrányára, a jelennek előnyére az erkölcsi javak gyűjtésében meghozott megannyi állomás az Atyához vezető vény meredekén.
Körünk fennállásának hetvenedik évfordulóján imánk száll a Mindenhatóhoz. Alázattal megköszönjük neki, hogy a hosszú idő att mindig adott bölcsességgel megáldott szereket, akik szüntelenül nevének dicsőségét szolgálták.
Vajha az elődök nemes példája a jövőben is követőkre találna és akik nyomdokaikba lépnek „nemcsak hallgatói, de cselekvői is lennének az igének". Isten békéje minden testvérünkkel!
Ezzel a jókívánsággal adjuk közre hetven év munkájáról beszámoló évkönyvünket."