A 650 éves Sopron a korabeli sajtóban

Hozzászólok
A Kolostor utca a Tűztoronnyal
A Gazda utca
A Tűztorony - még a Hűségkapu nélkül - és a Storno - ház egy részlete
A Fegyvertár utca

1927 decemberében Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián tartottak emlékülést Sopron szabad királyi várossá válásának 650. évfordulója alkalmából. A jeles évforduló kapcsán az országos sajtóban komoly figyelem irányult városunkra, szinte nem is volt olyan sajtóorgánum, ami ne foglakozott volna Sopronnal ezidőtájt.

A díszülésről is hosszabb-rövidebb beszámolókat adtak közre a lapok, melyek közül ezúttal a Városok Lapja 1928. január 1-i számába lapozunk bele, hogy felidézhessünk Sopronyi-Thurner Mihálynak a megemlékezésen elmondott beszédének záró gondolatait:

"Sopron múltjában a mai napig a hűség volt a vezércsillag. A hűség segítségével oldották meg elődeink feladataikat: békében dolgoztak, harcok idején véreztek magukért, családjukért, városukért és hazájukért. A hűség diadalmaskodott 650 évvel ezelőtt, amikor Sopron városi rangot kapott és hat évvel ezelőtt,'amikor a "Civitas fidelissima" díszjelzőt érdemelte ki magának. A hűség azonban még nem teljes. A hűség mai kettős ünnepén gyújtott áldozati láng fényénél látnunk kell, hogy magyar vérrel áztatott sok drága föld van idegen kézen, melyet őseink már egyszer visszahoztak a rabságból. Nehéz helyzetünkben csak múltúnkhoz és önmagunkhoz való hűségünk lehet vezérünk és vigasztalónk. Tovább is hűséget kell vetnünk, hogy hűséget arathassunk. A hűség jutalma az örök dicsőség. Ez övezi azokat a vértanukat, akik vérüket áldozták Sopron városáért és a magyar hazáért."

A Pesti Napló ugyancsak 1928 januárjában képes műmelléklettel tisztelgett a Civitas Fidelissima előtt, ezeket a felvételeket mutatjuk be bejegyzésünkben.

Érdekesség, hogy a Tűztornyon még nem látható a Hűségkapu, melyet 1928. október 14-én avattak fel illetve ugyancsak érdemes megfigyelni az utolsó felvételen az utca bal oldalán, az Orsolya tér sarkán kivehető Lunkányi-házat, melyet a háború bombázásai nem kíméltek és melyet - többek által vitatott módon - helyreállítás helyet inkább elbontottak.

A korabeli újságcikket az Arcanum Digitális Tudománytár honlapján keresztül értük el.

Kép típusa: 
Fotó/Mozgókép készítője: 
Kép/Mozgókép beküldője: 
Kép keletkezési ideje: 
1927 körül
Forrás: 

Városok Lapja, 1928. január 1. p.2.
A Pesti Napló Képes Műmelléklete 1928. január 1.

Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1928
Térkép nézetbe kerül: 
Nem kerül térképre
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Kótai Mónika
A bejegyzés létrehozása: 2013. április 3.

Hozzászólások

Tarcsai Mária képe

A Wieden (Gazda utca) számomra most is Wieden, az maga volt a csoda.... Egyik házbeli kislány Schuh Mici nagymamája lakott ott. Sokszor játszottunk az udvarukban (pontosan a Hegy utcával szemben volt a házuk) Nem sokkal a háború után odamentünk, és üres volt a ház, sehol senki...tehetetlenül mászkáltunk és keresgéltünk a tárva-nyitva álló házban... Mici nagymamája sehol. Este tudtuk meg Mici Édesapjától. hogy Schuh nagymamát kitelepítették. Megrázó és érthetetlen hír volt egy magamfajta kislánynak.... Később a nagybátyámnak ebben a utcában (a jelenlegi Dominó cukrászda helyén ) volt péksége. Naponta megfordultam itt. Most is kellemes emlékek főznek a Gazda utcához, bár az utca már réges-rég nem ugyanaz....

Friedrich Rezső képe

Hááát, igen! Az anyai nagyszüleim is itt éltek, dolgoztak, nevettek, sírtak, amíg ki nem telepítették őket...kétszer láttam őket életemben/életükben. (ház, bútorok, szőlők, bor...minden másé lett)