Az egykori "Haladás-udvar"

Hozzászólok
A Haladás Mgtsz. italkimérése 1970 körül
Életkép a Szent György utca 14. előtt
Az egykori "Haladás-udvar"
Az egykori "Haladás-udvar" napjainkban

A Szent György utca 14. és az Új utca 13. számú házak közti átjárót legtöbben az egykori fagyizóról vagy a zsinagógáról, illetve a Torony Galériáról ismerik. Az 1970-es évek elején azonban teljesen más tette híressé a ma már átjáróként is funkcionáló udvart.

G.Nagy Béla felvételeiről, illetve saját, napjainkban készített fotójáról - 4.kép- így írt G.Nagy László:

"Szent György utca 14. - A Haladás MGTSZ italkimérése volt az utcafronton (később Rondella). A bejárata az udvar felől nyílt, ezért nevezték "Haladás-udvarnak". Sokaknak meséltem az akkori állapotokról, de most végre fényképet is találtam róla. Talán az utolsó lakók egyike volt - ebben, a felújítatlan állapotban - Valtinyi Gábor orgonaművész, evangélikus lelkész, aki az utcafronton, az első emeleten lakott - egészen a mennyezet beszakadásáig (1978-79?). A mi családunk segített neki a gyors (menekülésszerű) költözésben.
Ma a fotó alapján nem lehetne ráismerni, melyik udvar is volt ez, ezért készítettem a montázst, amin már látható a kibontott Torony Galéria a Zsinagóga átjáróval."

László az utcán készült felvételről is írt: "Szintén G. Nagy Béla képe, ugyanabból az időből. Tájékoztató táblák, a kapu jobbján, melyek igazolják, hogy az udvar felől volt a bejárat. (Amúgy az utcafronti helyiség híres kártyabarlang volt; az asztalon piros 100-asok is előfordultak a '70-es években."

Miután a felvételeket László közzétette Facebookos oldalunkon, az "érintettek" is rátaláltak és a következőket írták meg nekünk:

"Jézusom-ezek mi vagyunk! És valaki még emlékszik e méltatlan körülményekre? Mert Valtinyi Gábor feleségével és előbb 2, majd 3 gyermekével lakott itt! Én már nem emlékszem rá, mert csak pár hónapos voltam költözésünkkor. De 9 évig éltünk itt..." (Kaposiné Valtinyi Edina)

"A képen az "erkélyen" például szinte biztos, hogy Lajos bácsi kedves szomszédunk (Rózsi néni férje). Sokat jártam át hozzájuk, még emlékszem, hogy faszenes vasalót használtak!" - "A lépcsőfeljáró mögött volt a szenes pince illetve apám Simpsonjának tárolóhelye. Bal oldalt a kocsmához tartozó mellékhelyiségek, felette a nyitott ablak pedig a lakók illemhelye volt (még a Szt. György 12-ből is oda jártak át.) Szóval a körülmények valóban nem lehettek idilliek, de gyerekként az teljesen más volt! És mindennek ellenére rengeteg vendég jött hozzánk, és az is nagyon élvezhető volt!" (Mészáros Anikó).

Az épületről további érdekességeket ide kattintva olvashatnak.

Kép típusa: 
Fotó/Mozgókép készítője: 
Kép/Mozgókép beküldője: 
Kép keletkezési ideje: 
1970-es évek eleje
Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1973
Térkép nézetbe kerül: 
Nem kerül térképre
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Kótai Mónika
A fotó készítőjének életrajza: G. Nagy Béla
A bejegyzés létrehozása: 2014. november 9.

Hozzászólások

Tarcsai Mária képe

Hát, tényleg nem lehetne ráismerni az udvarra, ha a legújabb kép fel nem került volna. Arrafelé nem voltam ismerős, de mikor a Rondella vendéglő még létezett, sok kellemes órát töltöttem itt. Többek között itt adta elő Mikó István híres magánszámát a Svejk-et. Annyian voltak, hogy még szinte a csilláron is lógtak. Felejthetetlen este volt. Később sokszor itt ebédeltem, a vendéglő dekorációja kiváló volt. Ilyen karácsonyi dekorációt azóta sem láttam.... még a karalábé levest is karácsonyi hangulatban ettük.... aztán hirtelen bezárt.... hogy miért? Ki tudja?

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Tacsi, családi érintettség okán tudom neked mondani, sajnos a mocskos anyagiak szóltak közbe ... Ezért zárt be.

Kovács Péter képe

Bocs! Az átjáró másik kijárata Új utca 11.! Nem 13.!

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Péter, jogos hiszen a 13 a Rösch - féle ház. Ma már nem vagyok gépnél, de holnap javítom.

Mészáros (Valtinyi) Anikó képe

Az életkép a ház előtt én magam vagyok! Teljesen véletlenül.

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Kicsi ez a "cybervilág".:)

Mészáros (Valtinyi) Anikó képe

Nagyon köszönöm Péntek György arckönyv-be írt apám méltatását! Természetesen azt megosztani nem illő, de az általam megfogalmazódott gondolatokat, ha megengeditek :) Valóban: Ő mindenhol ott volt, ami komoly zene, kultúra, imádta a Várost. Talán azt kevesen tudják, hogy tőzsgyökeres budai polgárként került a városba. Az anekdota szerint a budapesti konzervatóriumi és teológiai tanulmányainak befejeztével választhatott soproni és nyíregyházi szolgálattevés között. Így érkeztek Anyával Sopronba, a Szt. György utca 14. szám alatti evangélikus szolgálati lakásba. Nem sokkal ezután én is megérkeztem! És valóban: összetartotta az egyházi ifjúságot, jókedélyű összejövetelek voltak rendszeresen ott minálunk. Sok barátság, szerelem szövődött ott. A prédikációira a mai napig emlékszem, és nagyszerű orgánumára is. Meg a gyönyörű orgonajátékára. Koncertezett is, sokat például a Barlang-színházban. Aktív szervezője volt a Soproni Ünnepi Heteknek, részese a Helytörténészek Baráti Körének, idegent vezetett a Belvárosban nagy lelkesedéssel: sokat, sokat tanultam Tőle.

Friedrich Rezső képe

Minden szavadat igazolhatom! Apud nagy tehetség volt, kár érte, nagyon...

Péntek György képe

Jó érzés volt visszanézni, olvasni a majdnem egy évvel korábbi hozzászólásokat.Különösen a Gáborról leírt sorokat.Igen, Ő hozzá tartozott a városhoz ! Éppen úgy, mint akkoriban a Dávid Ferenc. Mindketten letették a névjegyüket a városban.De nem is ezért írok, ismét. A számomra csupán evangélikus konvent ként ismert borozóba az akkori egyházfi, ( talán ) a Bakó bácsi vitte a szódavizet a Valter kisasszonyoktól, egy kis kézi szekéren. Talán fizetéskiegészítésképpen, talán szívességből. Az Újteleki utca, ha nem is a sarkán, de a nagy kanyarba volt a szikvízüzemük.Öreganyám mindig azt mondta, amíg az evangélikus konvent működik, addig a kisasszonyoknak is lesz munkájuk. :)