Kárpáti Sándor (1872-1939)

Hozzászólok
Kárpáti Sándor (1872-1939)

Flamisch György kőszegi pékmester fia második gyermekként látta meg a napvilágot 1872. január 2-án. Még hárman követték a sorban. A nehéz anyagi körülmények meghatározták életútját, amely zenei pálya helyett a soproni evangélikus tanítóképzőbe vezetett. Már kőszegi polgári iskolai éveinek anyagi fedezetét magának kellett - tanítványok okításával - előteremtenie, s másodiktól Sopronban díjpénzes (ösztöndíjas). A német anyanyelű fiú még Kőszegen tanult meg magyarul, s tőle telhetőleg részt vett városa zenei életében. Sopronban iskolai ünnepélyeken szerepelt orgonajátékával, sőt hegedűvel is. 1890-ben friss diplomájával Budapestre ment, ahol megszerezte nyelvszakos polgári iskolai tanári oklevelét, hozzá 1895-ben a tanítóképző intézetit is, zenei szakon. Közben egy árvaházban vállalt állást. Előbb Orosházán, majd Kőszegen tanított a polgáriban.

A soproni tanítóképezdében 1905-ben új igazgatót és két tanárt választottak. A tanárok egyike volt Hamar Gyula, a másik az akkor már magyarosított Kárpáti Sándor. Az ó állását tulajdonképpen most szervezték meg. Addig kisegítők vállalták a zenetanítást. A krisztusi korban lévő tanár - független zeneköltői álmait félretéve nagy erővel kezdett munkához. Általános elismerést aratott kollégái és a diákság körében is. 27 órával a hét tanár között a második legelfoglaltabb oktató volt. Osztályfőnök volt a másodikban, tanította az összes zenei tárgyat, de magyart és németet is. Közben rendezte a zeneműtárat, s azon fáradozott, hogy felújítsák a hangszereket. A lendület tovább tartott. Nem túlságosan szigorú a növendékeivel szemben, de arra biztatta őket, hogy látogassák a hangversenyeket, a színházat, a mozit, az irodalmi esteket. Az önképzőkör munkáját sem hagyta ellaposodni. Aktív pályájának csúcsa, mikor 1919. szeptember elején igazgatóhelyettes, sőt nemsokára ideiglenesen igazgató is. Aligha esett jól neki, hogy végül Hamar Gyulát választották meg igazgatónak.

1908-ban nősült meg. Felesége Tiefbrunner Irma. Az ő révén lesz tulajdonosa a bánfalvi vízimalomnak, amelyet azóta Kárpáti-malomnak nevezünk. A házasságból három fiúgyermek származott. Zoltán nemzetközileg elismert botanikus volt, Elemér mérnök Budapesten, László nyugdíjas középiskolai tanár. Jó családapa volt. Bizonyítéka ennek egyik partitúrájának bejegyzése: „Időközben kisfiacskám született, persze jó ideig ő muzsikált."

1924-ben nyugdíjaztatta magát, de zeneszerzésre így sem jutott több ideje. Elég pénze sohasem volt. Ennek oka - az alacsony tanári fizetésen (majd a nyugdíjon) kívül - élhetetlensége is. Zeneszerző barátja, Takács Jenő hosszas rábeszélésére lépett be a szerzők egyesületébe, s kapott műveinek előadása után jogdíjat először idős korában! Pedig kellett a pénz a zeneszerzéshez is. A nagy művek zenekari partitúráinak előnyomtatott könyvei sokba kerültek, s nem volt olcsó a kórusművek sokszorosítása sem. Jáki Dezső színész A helység kalapácsa c. Petőfi-műből darabot írt, zenéjét Karpáti szerezte. Zsúfolt ház és tomboló siker fogadta a sajnos csak egyetlen előadást. A hozzáértő kritikus nagyon dicsérte a zenét.

Kárpáti legnagyobb sikerét Budapesten aratta, ahol a székesfővárosi zenekar bemutatta Föltámadás c. szimfonikus költeményét. Tevékenyen részt vett a város zenei, sőt irodalmi életében is. Száznál több kórusművét széles körben énekelték. Zongorakísérő, karvezető, a Dalosszövetség szervezője. 1934-beli szerzői estjén „a legkülönbözőbb műfajokhoz tartozó” művei nagy gyönyörűséget szereztek a színházat „szépen megtöltő” közönségnek. A romantikus irány híve, a tradíció embere - írják. Ez után már csak emlékest következett. 1939. február 26-án fekete zászló jelezte a tanítóképezdén, hogy aznap Kárpáti Sándor szorgalmas, munkás élete végetért. „Eljön még az időm!" - mondta egyszer. Legyen a hite szerint! Ne engedjük, hogy életműve feledésbe merüljön.

Az írás az Aranykönyv 2002. című kötetben jelent meg és a szerző jogutódjának hozzájárulásával közöljük.
Aranykönyv 2002.
Szerkesztette: Sarkady Sándor
Kiadó: Quint Reklámügynökség
Felelős kiadó: Jászberényi Klára
Művészeti vezető: Bugyi Sándor/i>

Kép típusa: 
Kapcsolódó bejegyzés: 
Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1872
Térkép nézetbe kerül: 
Nem kerül térképre
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Hárs József
A bejegyzés létrehozása: 2019. augusztus 8.