Munczy Lajos hegedűművész, cigányprímás síremléke az új Szent Mihály-temetőben. A nyughelyet Róna József szobrászművész alkotása díszíti. Az idealizált nőalakot - ahogy a Hárs József által jegyzett életrajzban olvashatjuk - Czinka (Cinka) Panna (1711-1772) cigányzenész, cigányprímás ihlette. Finta Béla őszies hangulatú fotójának készítési időpontja ismeretlen, a megadott dátum hozzávetőleges.
---
A Hárs József által írott Munczy Lajos életrajz – ld. hivatkozás fentebb – kapcsán dr. Baranyai Lenke észrevételeit közöljük.
Baranyai Lenke: Egy tévedés margójára
Bosszantó dolog, hogy az ember interneten, a Sopron anno oldalán, és több írásban is találkozik egy hamis állítással, miszerint az új Szent Mihály temető oldalfalánál lévő Munczy Lajos sírján található védett szobor, egy hegedűt tartó nőalak, Cinka Pannát (1711-1772) ábrázolja. Tudomásom szerint az állítás Berecz Dezső írásában szerepelt először, és aztán gyorsan terjedt a kételkedés nélkül működő közvélekedésben, és sajnos több szerző munkájában is.
A műalkotást Róna József, (1861-1939) a 19. sz. ismert szobrásza készítette. Nevét olyan alkotások őrzik, mint Erzsébet királyné gödöllői, Kossuth Lajos szegedi és miskolci, továbbá József főherceg budai várban álló szobra.
A kérdések, amelyeket fel kell tennünk a fenti állítással kapcsolatban a következők. Miért készített volna a neves szobrász egy másik emberről szobrot az 1910-ben elhunyt Munczy Lajos sírjára? Miért adott volna a híres prímás özvegye ezért vagyonnyi összeget?
Vajon milyen öltözéke lehetett a 18. században élt virtuóz női prímásnak, akivel ezt a szép, dúsan redőzött klasszikus ruhát és hosszú gyászfátyolt vagy a fejet is borító köntöst viselő nőszobrot azonosítják?
A Cinka Pannáról szóló ábrázolások tarka ruhában, szájában rövid pipával, vagy zsinóros férfiruhában mutatják őt. Olyanban, amilyenben a legenda szerint nagyapja muzsikált II. Rákóczi Ferenc seregében. Golyvája miatt előnytelen külseje volt, de zenei tehetsége, erényes élete és jó modora miatt nagy tisztelet övezte.
(Sárosi Bálint: A cigányzene múltja az egykorú sajtó tükrében 1776-1903. Nap Kiadó 2004.)
Az igazság az, hogy az allegorikus szobor Erkel Sándornak, az Operaház karnagyának a sírjára készült 1904-ben. Márkus Géza építész készített hozzá obeliszket. A síremléket 1905-ben avatták fel. Rajta a zene búsongó géniusza látható- írta a Vasárnapi Újság 1905. évi 45. száma cikkének a szerzője.
Ennek a szobornak a modellje alapján rendelte meg 1910-ben Munczy Lajos özvegye a szobrot. Mögéje egy egyszerűbb, vésett kereszttel díszített obeliszk került, a nőalak pedig kis változtatásokkal még kecsesebb lett.
(2023. február 1.)
Hozzászólások
A síremléken található szoborral kapcsolatban Taschner Tamás a következő idézetre hívta fel figyelmünket Facebookos oldalunkon: "Munczy Lajos sírjára (új Szent Mihály temető Bécsi út felőli falánál) Róna József neves szobrász hegedülő nőt ábrázoló szobra került. Többen a téves premisszából téves következtetés vontak le: „Ha cigányprímás volt, akkor a hegedülő nő Cinka Panna.” A valóság az, hogy a szobor Erkel Ferenc fiának, Erkel Sándornak a sírjára készült 1904-ben, és megtekinthető a Kerepesi temetőben. Ennek a másolatát rendelte meg 1910-ben Munczy Lajos felesége." - Dr-Baranyai Lenke