Dr. Khoór Ödön (1890-1964)

Hajdúnánáson született 1890. október 2-án, református családból. Itt járt iskolába. A kolozsvári egyetem orvosi karán tanulta a gyógyítást, s ott 1914-ben orvosi doktorátust szerzett. Alighogy befejezte tanulmányait, máris be kellett vonulnia katonának, hiszen kitört az első világháború. A 32. gyalogezred kötelékében végig a fronton teljesített szolgálatot. Csak 1918 decemberében szerelhetett le. 1914. augusztus elején segédorvosnak nevezték ki, s mint tartalékos főorvos tért vissza a civil életbe. Megkapta a Signum Laudist a kardokkal, a koronás arany érdemkeresztet, a II. oszt. Vöröskereszt-kitüntetést és a Károly csapatkeresztet. A sebesültek ellátása mellett jutott ideje arra, hogy fényképező gépével lemezre vegye a front körülményeit és eseményeit. Ezek a lemezek a család birtokában vannak.

A háború után a fővárosba ment. Az Új Szent János-kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályán dolgozott segédorvosként 1918-tól 1923-ig. Élénk társadalmi életet élt, s bejáratos volt Budapest gazdagabb családjaihoz. 1923. május 10-én vezette oltárhoz dr. Nagy Emil ügyvédnek és Bethlen-párti politikusnak egyik ikerlányát, s rövidesen elfoglalta helyét a soproni Erzsébet kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályán. Ez a messze földön ismert intézmény akkor élte (első) virágkorát. Dr. Király Jenő sebész és igazgató mellett neves, szeretett és tisztelt főorvosok vezették az osztályokat. Nem volt gond az ápolónői létszámmal, hiszen apácák áldozták a betegek gondozására egész életüket.

Khoór Ödön főorvos (kinevezése 1942-ben) osztályán kívül a soproni Társadalombiztosító Intézet és a Postai Betegsegélyző szakorvosa, az Országos Orvosszövetség Soproni Fiókjának főtitkára volt. Beválasztották a város törvényhatósági bizottságába. Számos szakdolgozat szerzője magyar és német nyelven.

Bár feleségének családja katolikus volt (két fiát is a bencések tanították), mint lelkes református, a helyi közösség gyámolítójaként elérte, hogy a Deák téren felépüljön a reformátusok temploma 1929-ben (sógorának, Hárs Györgynek tervezésében). 1930-ban elkészült családi háza a Deák tér felső részén (tervező az előbbi), 1938-ban garázs került bele. A várost ért bombatámadások során teljesen tönkrement.

Szabadidejében szívesen bridzsezett. A Kaszinóban állandó társasága volt, viszont időnként tréfásan megrótták (bizonyítvány a III. osztályú ismétlő tanuló részére) mert el-elmulasztotta a rendszeres megjelenést, ami persze foglalkozásával is együtt járhatott, illetve a sofőr-iskola látogatásával függött össze.

Ennél lényegesebb, hogy nagy barátja volt a népi íróknak, s valahányszor Sopronba jött valamelyikük, bizton számíthatott Khoór Ödön vendégszeretetére. A Líceum tanára, Csaba József szervezte azokat az irodalmi esteket, amelyeken Veres Pétertől Féja Gézáig számos nagy név lépett föl, általában a Frankenburg Irodalmi Körrel szemben, néha velük együtt. Támogatta Joós Sándort, a parasztköltőt.

Mint nagy rajongója Ady költészetének, számos versét tudta elszavalni. Erre közönség előtt is tanúbizonyságot tett, amikor fellépett 1932. november 27-én a színházban a Frankenburg Irodalmi Kör szépen látogatott estjén. (A műsor másik szereplője Hárs György volt, aki Reinitz Béla Ady-dalaiból énekelt zongorakísérettel.)

Terjedelmes és szépen rendben tartott, gyakorta bővített gyűjteménye volt nagy írók leveleiből, aláírásaiból.

Nem lehet állítani, hogy szürke ember lett volna. Büszkén emlegette, hogy ősei valahonnan Perzsiából származtak el. Valóban vannak ott olyan városnevek, amelyekben a Khor valamiképpen bennfoglaltatik. (Unokái legújabban az egyiptomi istennek, /K/horusnak a nevét vélik a családnévben feltalálni.) Talán különcnek is nevezhetnénk, amire érdekes példa sírköve a Szent Mihály-temetőben. Rajta neve helyett csak szignója szerepel a két évszám fölött. Ennek ellenére hálás betegei a legutóbbi időkig virággal emlékeztek rá. 1964. április 10-én hunyt el.

Az írás a szerző tervei szerint a harmadik, 2005-ben megjelentetni tervezett Aranykönyvben jelent volna meg. Mivel a kötet kiadása meghiúsult, az elkészült 102 életrajz eddig kiadatlan maradt. Honlapunk "Neves soproniak" menüpontjában folyamatosan tesszük közzé a Hárs József Pro Urbe díjas helytörténész által írt életrajzokat.