Füredi Oszkár (1890-1978)

Kiváló építész volt, Sopron modern arculatának egyik megformálója. Az 1920-as évektől az 1950-es évek végéig képzelete és keze munkája nyomán sokat épült és szépült a város.

1890. november 3-án született Sopronban. Szülővárosában érettségizett, felsőfokú tanulmányait a budapesti műegyetemen, később pedig a müncheni Építészeti Akadémián végezte. Építészmérnöki oklevelét 1912-ben szerezte meg.

Gyakorló éveit Münchenben töltötte H. Hocheder irodájában, majd kapcsolatba került a világhírű Erich Mendelsohn építésszel is. Mint népfelkelő hadnagy részt vett az első világháborúban. A fronton súlyosan megbetegedett. Még lábadozott, mikor 1917-ben felmérte a Dunántúl műemlék kastélyait. 1918-ban - 28 évesen - megnyerte a soproni munkásházak felépítésére kiírt pályázatot.

A fiatal Füredi merész stílusával hívta fel magára a figyelmet mind az ipari létesítmények, mind a lakóházak építése terén. Ő tervezte és építette a Trebitsch-féle selyemgyárat és annak vasbeton szerkezetét. 1925-ben elkészült a gyár munkáslakása, modern építészetünk értékes alkotása. Az épület egész kompozíciója, nyerstégla architektúrája, az ablakok kiképzése úttörő értékű volt. Füredi tervei alapján épült felt a Haas szőnyeggyár víztornya. A Soproni Pamutipar (Preiss és Tsai Szövőgyár) kétszintes nagy szővőterme alapterületével és vasbetonvázával, valamint impozáns tömegével a maga idejében a legkorszerűbb építési megoldásnak számított. Az épület komplexum 1925-27 között készült el a „Füredi-Cavallár Műszaki Iroda” tervei alapján.

A 30-as évek elejére, a Thurner-korszakra esik a modern építészet kibontakozása Sopronban. Füredi az Alsólöverben több, nagy feltűnést keltő családi házat tervezett. Máig is megnyerő látvány a kétszintes Horn Vilmos-villa a maga markáns ívű teraszával. A Mikoviny és a Hunyadi út sarkán álló Bettelheim Lipót részére készített lakóépület (1933) is szemet gyönyörködtető.

Jeles alkotásának számít a mai Csatkai Endre utcában álló, 1935-ben épült zsidó aggok háza. Az épületet jelenleg a Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet használja. Lakóházai közül a Deák tér 51. (1938-ból) impozáns lépcsőházával kiemelt művészeti értéknek számít.

A soproniak által legismertebb és ma is funkcionáló alkotása az Erdei Fürdő, a későbbi Lővér uszoda 1934-es modernizálása és kibővítése. Tetszetős bejárata, az új öltözők, a gyermekmedence és a zuhanyozóépületek kialakítása mind-mind a pihenni, felüdülni vágyók kényelmét szolgálta. Korszerű uszodaterve a brüsszeli nemzetközi építészeti kiállításon dicséretbe részesült. (Örök kár, hogy az 1935-ben létesült Vöröskeresztes Otthon kedves épülete a II. világháború bombazáporában elpusztult.)

Az ő tervei alapján épült fel a Deákkúti úton a szép kilátást nyújtó Lőver-penzió. Brennbergbányatelepen elkészült a munkások kényelmét szolgáló, 12 lakásból álló lakótelep; a település óvodája, iskolája és római katolikus temploma is az ő alkotó képzeletét dicséri. Nevéhez fűződik a Szent István akna összes üzemi épülete is.

Füredi külföldön is keresett építész volt: Ausztriában az ebenfurti iskolaépület és a vasutas munkásházak tervezésével első díjat nyert. A zágrábi klinikákra benyújtott pályázatát harmadik díjjal jutalmazták. Abbáziában is modern penziót épített.

1945-ben a Soproni Építésügyi Igazgatóság vezetője lett. Nevéhez fűződik a Tömböly Dénes tervezte újságírószálloda átkomponálása Állami Szanatóriummá (1954-57). A háborúban súlyos sérüléseket szenvedett Orsolya téri Lábasház rekonstrukciója és művészi helyreállítása is az ő szaktudását dicséri (1954). 1949-től a Győri Tervező Vállalat soproni irodáján mint kiemelt tervező dolgozott.

1978. január 21-én hunyt el. Füredi Oszkár a Bauhaus szelleméhez kötődő, radikális architektúra egyik legkiválóbb hazai képviselője volt.

Az írás az Aranykönyv 2000. című kötetben jelent meg és a szerző jogutódjának hozzájárulásával közöljük.
Aranykönyv 2000.
Írta és összeállította Sarkady Sándor és ifj. Sarkady Sándor
Kiadó: Quint Reklámügynökség
Felelős kiadó: Jászberényi Klára
Művészeti vezető: Bugyi Sándor

:::
Füredi Oszkár nevét Sopronban 1995 óta sétány őrzi, mely a Torna utcát az Árpád utcával köti össze.