A mai Petőfi tér csak 1906-tól viselte a Sopronban is megfordult költő nevét, előtte (1869 és 1906 között) Színház térnek nevezték. Amikor ezt a képeslapot postázták, még ez az elnevezés volt érvényben. A lapon a tér lényegesen más képet mutat, mint amilyennek ma láthatjuk, legfőképpen a színház miatt, mely az itt látható formájában csak 1841 és 1908 között volt látható, hiszen 1909 januárjában már, igaz, a régi épület falainak megtartásával, az átalakított, új színházat avathatta fel a város. Érdemes még megfigyelni a színházon látható szobrokat, melyekről Dr. Csatkai Endre a Soproni Szemle egyik különnyomatában jelentetett meg tanulmányt. Az Apollót és a színjátszás múzsáit ábrázoló szoborcsoportról - az említett tanulmány alapján - a Kapcsolódó bejegyzésben olvashatók információk.
A színház mellett a Színház tér (Petőfi tér) 2. szám alatt a képeslap elkészültekor már több éve működött a Színház kávéház, a szomszédos épületben - Színház utca 33. szám -pedig 1890. november 1-től az első soproni telefonközpont. Érdekesség, hogy a városban ekkor 48 előfizető használta a szolgáltatást.
A kávéház melletti 3-as számú épületben működött egykor a Pejacsevich Károly által építtetett kaszinó, - erről bővebben a második Kapcsolódó bejegyzésben olvashatók információk -ahol Liszt Ferenc 1820-ban, 9 évesen első magyarországi hangversenyét adta. (A ház falán emléktábla is található erről.) Az épület 1834-ben leégett, a helyreállítás után 1853 és 1891 között kaszárnya működött benne.
A tér közepén az 1893-ban felavatott Liszt Ferenc-szobor látható.
Göncz József - Bognár Béla: Vendéglátás és szórakozás Sopron vármegyében
Czellár Katalin: Sopron
Hollndonner László: 150 éve létesítették a Postaigazgatóságot Sopronban -2000.
Hozzászólások
A kép további érdekessége, hogy ebben az időszakban (a századfordulón) kezdtek - gázvilágítás mellett a villanyvilágítást is alkalmazni. A kis park 4 sarkán álló gázlámpa mellett, megfigyelhető 2 db gömb burás villanyoszlop is...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A soproni Császári és Királyi Postaigazgatóság korábbi helyéről 1864 okt. 5.-én kerül a képen látható Szinház u. 33. kétemeletes épületébe (Földszinten postahivatal, emeleten igazgatóság, ill. szolgálati lakások) Mivel 1887 szept. 1.-vel a posta átveszi az állami távirdát, az is ide kerül korábbi helyéről. Ekkor új nevet is kap: Magyar Királyi Posta- és Távírdaigazgatóság. Végül itt kezdi meg működését 1890. nov. 1.-én a telefonközpont is 48 előfizetővel, mely a kép idején már több százat is kitesz. Érthető, hogy erre az időre a posta (igazgatóság, postahivatal, távírda, telefonközpont) ...."már rég kinőtte ezt az épületet. A helyi sajtó részletesen beszámolt a túlzsúfolt, szűk és sötét helyiségekről. .... A városban állandó beszédtéma volt a postaigazgatóság megfelelő épületben történő elhelyezése. A polgármesteri hivatal is komolyan foglalkozott az elhelyezés megoldásával. Több alkalommal fordult beadvánnyal a minisztériumhoz. A postaigazgatóság vezetője és a polgármester személyesen is tárgyalt Budapesten." Elkezdődött a Postapalota vajudása.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az itt látható két villanylámpa oszlop (ha 1906 után vagyunk már akár wolfram szálas Just féle izzóval, de ha előtte akkor még ívlámpával) nem sokáig maradt a téren. Mivel késöbbi képeken nem látható feltételezem, valamiféle közvilágítási kísérletről lehetett szó.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Valóban, később a tér 4db izzólámpát kapott, a színház előtt 2 db 100 W-ost, a kaszinó felőli oldalon pedig 2 db 150 W-ost. A gáz- és villamos kombó már az 1901-es képeslapon is látható...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A későbbi Általános Iskola előtt álló szekéren egy boroshordót vélek felfedezni.Elképzelhető,hogy már akkor is borospince volt az épület alatt,mint a hatvanas években iskolás koromban?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az Ógabona téri oldalra kukkantva a mi házunk is látható, bár lényegesen jobb állapotúnak mutatkozik, mint jelenleg. Igaz, azóta több mint 100 évet öregedett.