Az 1789-ben született Mechle József kőfaragómester 1816-ban szerzett polgárjogot Sopronban. Műhelyét előbb az akkori a Győri út 2., majd a Győri út 6. szám alatt nyitotta meg. A több generáción át a család tulajdonában lévő vállalkozás utolsó vezetője a II. világháború előtt Mechle Béla volt. A háború utáni államosításoknak áldozatul eső telephely akkorra már majdnem 150 éves csodás kapuja volt a Győr-Sopron megyei Bánya- és Építőanyag-ipari Egyesülés központi raktárának bejárata is, majd a területet a Kőfaragó téri lakótelep építésekor felszámolták, a kaput elbontották. A kapu összetört darabjaira Domonkos Ottó múzeumigazgató és Adorján Attila fotós talált rá 1973 körül a Győri úton, a Rák-patak partján. A kapu egyik szobrának fejrésze napjainkban is Mechle Judit tulajdonában van, a többi darab sorsa ismeretlen. (Bolodár Zoltán közlése alapján.)
Finta Béla és G.Nagy Béla felvételei különböző szögből mutatják az impozáns kaput, a képek segítségével pontosan azonosítható, hol állt egykor.
A korabeli hirdetéseken, melyek az 1920-as években voltak hivatottak hírverést csinálni a cégnek, néhány fontos adat olvasható a telephelyről.
A Mechle család történetéről bővebben itt olvashatnak, az az írás volt a családtörténeti adatok forrása bejegyzésünkben.
---
A család jóvoltából újabb felvételeket tettünk közzé a kapuról, illetve további érdekességeket is megmutathatunk a családi archívumból, így ez a bejegyzés tulajdonképpen ide kattintva folytatódik.
---
Újabb érdekességek kerültek fel honlapunkra a cég történetéről, melyek erre a linkre kattintva tekinthetők meg.
A kapu egy részletét korabeli fotón, eredeti helyén és környezetében mutató fotó pedig erre a linkre kattintva tekinthető meg.
---
Az elmúlt néhány évben több alkalommal is foglalkoztunk az egykori Mechle-kaput történetével, ám minden bejegyzésünket úgy kellett zárnunk, hogy az elbontott kapu maradványainak végleges helye ismeretlen. A közelmúltban azonban kiderült, több évtized távlatából végül sikerült kideríteni a kövek hollétét. Mechle Károly áldozatos kutatómunkájának köszönhetően fény derült a rejtélyre, így most már biztosan tudjuk, hogy az elbontott kapu maradványai a Taródi-várba kerültek, ahol még ma is láthatók.
A kutatásról Mechle Károly egy filmet is készített, melyet itt tekinthetnek meg.
