A Magyar Királyi Zrínyi Ilona Honvédtiszti Leánynevelő Intézet

Hozzászólok
A II. Rákóczi Ferenc utca egykor a nevelőintézettel

Zahradikné gróf Bolza Margit 1850-ben szervezett gyűjtést az 1848-49-es szabadságharc után árván maradt tiszti leányok számára. Az eredményes gyűjtésnek köszönhetően eleinte a Szent Orsolya-rend intézetében helyezték el az árvákat, majd 1869-ben megvásárolták az akkori Hosszú soron, ma II. Rákóczi Ferenc utcában álló házat, melyet 1877-ben, immár a hadügyminisztérium felügyelete alatt kibővítettek, ezzel már 40 növendéknek biztosítva az intézeti bentlakást. A tovább növekvő igények miatt az egyszintes épületet kétszintesre bővítették, melynek középpontjában egy új kápolnát is létesítettek. Az első szentmisét I. Ferenc József soproni látogatásának ideje alatt, a császár jelenlétében 1884. június 1-én tartották.

1890-től, egy újabb szomszédos épület megvásárlását követően, tovább bővült az intézet, változatosabb órarenddel és egyre több növendékkel, majd az intézmény hivatalos elnevezése 1903-tól - bár már korábban is ezen a néven volt ismert az intézet - a következő lett: K.u.k. Offiziers-Töchter Erziehungsinstitut zu Sopron (Ödenburg). Híre egyre messzebb terjedt, Monarchia-szerte ismertté vált.

1914-től katonai kórházként működött, 1921. december 17-én pedig ezen intézmény falai között hirdették ki az itt összeszámlált szavazatok eredményeként, hogy Sopron magyar maradt!

1922-től mint Magyar Királyi Zrínyi Ilona Honvédtiszti Leánynevelő Intézet működött, azzal a célkitűzéssel, hogy az itt tanuló leányok - mai szóval élve - piacképes képesítés szerezhessenek. Ennek elősegítésére később ipariskola nyílt az intézményben, majd négyosztályos polgári iskola és irodai szaktanfolyam is indult.

Az 1939/40-es tanévben már 150 növendéket oktató intézetet a háború borzalmai nem kímélték, 1944. októberében hadikórházat rendeztek be az épületben, ezzel az oktatás végleg megszűnt. A háború után a ruhagyár vette birtokba az épületet, majd annak megszűnése után egy ideig az egyetem kollégiumaként működött.

Az egykori intézet emlékére 1992. szeptember 19-én az épület homlokzatán emléktáblát avattak, 1996-ban pedig ugyanitt márványtáblán örökítették meg a népszavazás eredményének kikiáltását is.

A korabeli képeslapon a kép jobb oldalán látható az épület.

A fenti sorok a Rákóczi-Deák emlékév alkalmából 2013-ban megjelent Szeretettel, hűséggel című kötet iskolatörténeti fejezetének felhasználásával készültek.

Kép típusa: 
Kép/Mozgókép beküldője: 
Kép keletkezési ideje: 
1910-es évek
Kapcsolódó történet: 
Kapcsolódó kiadvány: 
Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1912
2124-1757
Térkép nézetbe kerül: 
Térképre kerül
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Kótai Mónika
A bejegyzés létrehozása: 2017. december 9.

Hozzászólások

Dr. Schöberl Miklós Béla képe

Az épület, és részben az intézet, történetének megismerésére igen jó forrás Németh Ildikó kitűnő írása http://m.militaria.hu/uploads/files/93794300_1449584181.pdf

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Köszönöm, nem ismertem ezt a forrást, alkalomadtán mindenképpen el fogom olvasni.

Horváth Péter Pál képe

Itt zajlott egy nagy esemény (mely Sopron későbbi sorsát meghatározta), melyről még az akkori híradó (az újságok mellett) is beszámolt, mégsem őrzi márvány emléktábla az épület falán ...