A Magyar Királyi Zrínyi Ilona Honvédtiszti Leánynevelő Intézet

Zahradikné gróf Bolza Margit 1850-ben szervezett gyűjtést az 1848-49-es szabadságharc után árván maradt tiszti leányok számára. Az eredményes gyűjtésnek köszönhetően eleinte a Szent Orsolya-rend intézetében helyezték el az árvákat, majd 1869-ben megvásárolták az akkori Hosszú soron, ma II. Rákóczi Ferenc utcában álló házat, melyet 1877-ben, immár a hadügyminisztérium felügyelete alatt kibővítettek, ezzel már 40 növendéknek biztosítva az intézeti bentlakást. A tovább növekvő igények miatt az egyszintes épületet kétszintesre bővítették, melynek középpontjában egy új kápolnát is létesítettek. Az első szentmisét I. Ferenc József soproni látogatásának ideje alatt, a császár jelenlétében 1884. június 1-én tartották.

1890-től, egy újabb szomszédos épület megvásárlását követően, tovább bővült az intézet, változatosabb órarenddel és egyre több növendékkel, majd az intézmény hivatalos elnevezése 1903-tól - bár már korábban is ezen a néven volt ismert az intézet - a következő lett: K.u.k. Offiziers-Töchter Erziehungsinstitut zu Sopron (Ödenburg). Híre egyre messzebb terjedt, Monarchia-szerte ismertté vált.

1914-től katonai kórházként működött, 1921. december 17-én pedig ezen intézmény falai között hirdették ki az itt összeszámlált szavazatok eredményeként, hogy Sopron magyar maradt!

1922-től mint Magyar Királyi Zrínyi Ilona Honvédtiszti Leánynevelő Intézet működött, azzal a célkitűzéssel, hogy az itt tanuló leányok - mai szóval élve - piacképes képesítés szerezhessenek. Ennek elősegítésére később ipariskola nyílt az intézményben, majd négyosztályos polgári iskola és irodai szaktanfolyam is indult.

Az 1939/40-es tanévben már 150 növendéket oktató intézetet a háború borzalmai nem kímélték, 1944. októberében hadikórházat rendeztek be az épületben, ezzel az oktatás végleg megszűnt. A háború után a ruhagyár vette birtokba az épületet, majd annak megszűnése után egy ideig az egyetem kollégiumaként működött.

Az egykori intézet emlékére 1992. szeptember 19-én az épület homlokzatán emléktáblát avattak, 1996-ban pedig ugyanitt márványtáblán örökítették meg a népszavazás eredményének kikiáltását is.

A korabeli képeslapon a kép jobb oldalán látható az épület.

A fenti sorok a Rákóczi-Deák emlékév alkalmából 2013-ban megjelent Szeretettel, hűséggel című kötet iskolatörténeti fejezetének felhasználásával készültek.